Galkó Balázs színműész az utóbbi időszakban pechszériában van. A nyáron a kezét törte el egy szerencsétlen balesetben, most pedig az arcán éktelenkedik egy csúf vágás, amit össze kellett varrni. Az anyagi gondokkal küzdő idős művészért aggódnak az ismerősei.
Galkó Balázs folyamatosan csapatra áhítozó egyszemélyes Intézmény, aki Daramjaim című új kötetével ismét bizonyítja, hogy állandóan valami új ötleten jár az agya.
Nem vonják vissza Bayer Zsolt állami kitüntetését, az elismerés odaítélését ellenzők tábora viszont egyre szélesebbnek látszik: közéleti szereplők egymás után adják vissza az állami kitüntetéseket. Polgár András üzletember, Krausz Tamás történész, Galkó Balázs színész, Takács Imre művészettörténész, Bruszt László szociológus, Erdélyi Ágnes filozófus, Varga Kálmán muzeológus, Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Catherine Feidt volt francia tiszteletbeli konzul, Felcsuti Péter bankár, Polónyi István oktatáskutató, Kuti Éva, az ÁVF kutatója, Dióssy László, Veszprém volt polgármestere, Mosonyi Alíz meseíró, Kertesi Gábor, Köllő János és Varga Júlia közgazdászok, Darvas Ágnes, Fokasz Nikosz, Hegyesi Gábor, Somlai Péter, Székelyi Mária, Lőcsei Jenő, Kende János, Hanti Vilmos, Krausz Péter és Tausz Katalin szociológusok is jelezték, hogy nem akarnak egy csoportba tartozni Bayerrel.
Az nem igaz, hogy Galkó Balázs színészt Dörner György színigazgató páros lábbal rúgta ki az Új Színházból, mert ilyet hívő színidirektor nem csinál. Az sem igaz, hogy a színház összes helyiségeire érvényes a dohányzási tilalom, mert Galkó háromméteres környezetében bátran rágyújthat, aki akar. Az sem igaz, hogy Galkó előbb-utóbb az utcán fog aludni: ezt nem akarja megvárni.